A Donald L. Miller azonos című könyve alapján és John Orloff forgatókönyvével készült Masters of the Air a 100. bombázócsoport (a „Véres Század”) tagjainak sorsát követi, akik veszélyes bombatámadásokat hajtottak végre a náci Németország felett, és megküzdöttek a 25 ezer láb magasan a levegőben zajló harc nehéz körülményeivel, a faggyal, az oxigénhiánnyal és a terrorral. A történet által érzékelhetővé válik az a pszichológiai és érzelmi ár, amelyet ezek a fiatal férfiak fizettek, miközben segítettek megállítani a Hitler Harmadik Birodalmában zajló borzalmakat. Néhányan meghaltak vagy fogságba estek, néhányan megsebesültek, néhányan pedig elég szerencsések voltak ahhoz, hogy hazajussanak. Függetlenül az egyéni sorstól, mindannyian nagy áldozatot hoztak.
(Sorozat) (Feliratos)
Szinte követhetetlen a történet. A „főszereplők” arca megjegyezhetetlen, karakter nélküli, különösen egyenruhában. A másik dolog a rendfokozatok ügye. Még a jenki légierőnél sem osztogattak őrnagyi rendfokozatokat huszonéves fiataloknak, hadnagyit pedig gyerekeknek. Az összehasonlítás teljesen jogos a Band of brothers sorozattal. Ott azért a főszereplőket egyenruhában is meg lehetett különböztetni, követhető volt az E század embereinek és a tisztikarnak a kapcsolta, ellentétei, a harc brutalitása, az emberi szenvedések a háború miatt.
Szia, felkerült.